Hatutan.com, (25 Novembru 2024), Díli- Komisaun Anti-Korrupsaun (CAC, sigla portugés) identifika katak projetu Monumentu Memoriál Masakre Santa Krús atrazu tinan barak tanba mosu irregularidade boot no laiha justifikasaun atu garante projetu ne’e bele termina to’o bainhira.

Lee Mós: Projetu Monumentu Memoriál Masakre Santa Krús Hahú iha 2021 To’o Ona 2024 Mós Seidauk Finaliza

Dokumentu projetu Monumentu Mermoriál Masakre  Santa Krús. Foto/Repro

Iha Segunda (24/11/2024), Komisáriu CAC, Rui Pereira  hatún orden ba ekipa servisu prevensaun kriminál lidera hosi Komisáriu Adjuntu Prevensaun, Rosario Saldanha de Araújo, hala’o inspesaun urjente ida iha lokal projetu Monumentu Memoriál Masakre Santa Krús, 12 Novembru 1991 iha Semitériu Públiku Santa Krús, Díli, hodi haree projetu ne’ebé kaer hosi ezekuta hosi empreza  Bobolait, Lda.

Adjuntu Komisáriu CAC, Rosario Saldanha de Araújo, informa iha inspesaun ne’e atu kontínua fali saida mak halo iha 2023 ho haree situasaun real kona-ba prosesu ida ne’e tomak tanba iha tinan naruk hosi 2021 to’o ohin 2024 ona ne’e la’ós tempu uitoan tanba ne’e komunidade iha Timor tomak hein hela prosesu ida ne’e atu la’o no to’o bainhira.

Isu sira ne’e sai komunidade hotu-hotu konsumu tiha ona to’o oras ne’e ema hotu konfuzaun kona-bá monumentu ne’e iha loos ne’ebé ona mas iha ikus monumentu se iha ne’e hela. Hein hela projetu ne’e lubuk ida liuliu estátua sira monumentu ne’e halo iha Portugal seidauk mosu mai to’o agora.

“Poténsia hosi observasaun ida ne’e bele hakat ba ida represiva nian tanba ne’e justifikasaun ba buat balu iha ne’e hatudu momoos hela dehan irregularidade boot ida mosu iha fatin ne’e,” Rosario Saldanha de Araújo informa ba jornalista sira.

Andamentu kona-bá kontratu nian, CAC konfirma katak tarde  demais no la tuir nia dalan no la iha justifikasaun ruma kona-bá projetu ne’e bainhira mak remata. Nune’e, adisionál dala hira, ida ne’e aumenta hela de’it osan bele sa’e tan. Maibé iha kontratu inísiu Osan iha $1,385,389,88 maibé seidauk konta ba adisionál ida ne’ebe mak aumenta, bele aumenta to’o millaun $2 liu ba de’it projetu ida-ne’e.

CAC husu kompañia Bobbolait ho projetu na’in Ministériu Asuntu Kombatente No Libertasaun Nasionál/Komité 12 Novembru (C12N)  esforsu nafatin atu prosesu ne’e kontinua la’o ba oin, nune’e CAC preventiva ninian hala’o nafatin nia servisu.

Projetu Monumentu Mermoriál Masakre Santa Krús ne’ebé la hatudu progresu. Foto/Elio dos Santos da Costa

Hosi aspetu prevensaun CAC ninian haree katak kompañia tenke responsavel ba ida ne’e to’o remata no projetu na’in mós tenke iha responsabilidade karik menus kontrolu durante ne’e entaun presiza hakas an hodi tau-matan hanesan Timoroan tenke halo buat di’ak ba rai ida-ne’e.

CAC  husu ba projetu na’in bainhira kaer projetu ruma tenke hakas an labele halo buat hotu-hotu sai tarde de’it hanesan ne’e tanba komunidade sira hein hela atu haree rezultadu.

Iha fatin hanesan arkitetu Kompañia Bobolait, Lda, João Paulo dos Reis Noronha hateten prosesu ne’e tarde tanba estátua ne’e tanba hosi na’in ba projetu Ministériu  Asuntu Kombatente ba Libertasaun Nasionál/Komité 12 Novembru  tanba ne’e iha adisionál ne’e sei iha prosesu atu aumenta tan osan hodi prodús estátua ne’e iha Portugal.

“Prosesu prodús estátua ne’e ami hein de’it desizaun hosi donu projetu to’o osan ne’e sira aprova ona mak hafoin kompañia bele halo servisu. Estátua ne’e responsavel hosi kompañia  maibé orsamentu ne’e hosi donu projetu ne’ebe se hein sira aprova lai ida ne’e mak kompañia  ida ne’ebe mak supply Estátua nian foin bele halo nia knar,” João Paulo dos Reis Noronha hateten.

Nia hatutan inísiu kontratu ne’ebe kompañia Bobolait, Lda simu tinan ida tanba ne’e kompañia la’ós mak atu husu tan adisionál maibé ida ne’e tuir donu projetu nia hakarak  iha mudansa mak halo iha ortiku tanba iha inísiu dezeñu uza besi 10 milli maibé depois kompañia lakohi atu simu risku entaun kompañia  halo re-dezeñu depois troka fali besi ne’e 16 milli. Kona-ba projetu tarde ne’e kompañia la tarde tanba hein desizaun hosi donu projetu.

Dalan atu tama ba rate sira dadus foti iha tinan sira liu ba kotuk maibé to’o agora seidauk rezolve ne’ebé agora daudaun dalan ne’ebe halo ne’e tuir kondisaun de’it, to’o rate ne’ebe mak afeta ne’e mak se ulun moras hela tanba nia kontinuasaun ne’e atu halo oinsá.

Jornalista Estajiáriu: Lazaro Pereira Quefi