Hatutan.com, (12 Novembru 2024), Díli- Arsebispu Arkidioseze Metropolitana Díli, Dom Virgílio Kardeál do Carmo da Silva, SDB hateten Masakre Santa Krús, 12 Novembru 1991, hatudu dedikasaun no sakrifísiu juventude loriku asuwa’in sira nian ne’ebé nakonu ho espíritu patriotizmu no nasionalismu ba Timor-Leste nia luta ba ukun aan.

Lee Mós: Gasta Rihun $130-resin bá Komemorasaun Masakre Santa Krús ho Loron Nasionál Juventude

Dom Virgílio Kardeál do Carmo da Silva, SDB prezide misa agradesimentu ba komemorasaun Tinan-33 Masakre Santa Krús iha Igreja Parókia Santo António Motael, Dili, Kuarta (12/11/2024). Foto/Elio dos Santos da Costa

Arsebispu Arkidioseze Metropolitana Díli, Dom Virgílio Kardeál do Carmo da Silva, SDB hato’o pontu reflesaun ne’e iha selebrasaun misa agradesimentu ba komemorasaun  Tinan-33  Masakre Santa Krús iha Igreja Parókia Santo António Motael, Dili, Kuarta (12/11/2024).

Iha Omilia, Arsebispu Timoroan ne’e hateten iha Tinan-30 liubá, ohin, hotu-hotu hanoin fila fali buat hotu ne’ebé akontese iha Santa Krús, hanoin fila fali hodi agradese ba Maromak ba buat hotu ne’ebé Maromak halo ba povu ne’e liu husi eventu boot ida ne’e.

Liu husi eventu istória 12 Novembru ne’ebé ita selebra daudaun, hanesan iha leitura sira São Paulo fó hanoin ba ema ida-idak kona-ba vokasaun sarani, liu husi Baptismu ema ida-idak simu responsabilidade no misaun atu haklaken liafuan di’ak ba ema hotu.

Ho batismu mak halo ema haree malu hanesan mau-alin, tulun malu, la buka de’it an rasik, hatene pasiénsia ba malu, hatene hatudu laran maus ba malu, buka nafatin atu sai laran di’ak, ho neon ida de’it atu sai sarani di’ak iha komunidade no sosiedade.

“Ohin, Timor ida ne’ebé hetan ona libertasaun no independénsia momentu ida atu haree hikas ba kotuk misaun lulik ne’ebé foin-sa’e sira halo ba povu no rai ne’e, lao’ós de’it atu hanoin ka memorializa maibé ho fuan no reflete saida mak foin-sa’e sira kuda iha tinan Tolunulu resin tolu liu ba. Foin-sa’e sira ohin loron presija espíritu sakrifísiu ida-ne’e nian, foin-sa’e ida ne’ebé hadomi nia rain tenke estuda makas, servisu makas, hodi defende no tane as nasaun ne’e,” Arsebispu Arkidioseze Metropolitana Díli, Dom Virgílio Kardeál do Carmo da Silva, SDB hateten.

Lider Igreja Katólika ne’e mós husu katuas sira buka atu hadi’a hahalok sira hodi hanorin foin-sa’e sira, Ferik sira mós buka hanorin, hahú kedas husi família ba too eskola, sosiedade atu eduka foin-sa’e sira, ita la’ós de’it ezije ba foin-sa’e sira maibé tenke hahú ho família.

 “Ita sei la ezije d’eit ba foin-sa’e sira maibé tenke hahú iha komunidade ho liafuan no hahalok sira tenke sai hanesan abut ida ba konstrui domin iha família no sosiedade, tamba domin mak as liu ne’ebé Jesus husik hela ba ita,” Dom Virgílio hateten

Arsebispu subliña mos katak Kada tinan hafoin selebrasaun misa iha Igreja Motaél, hotu-hotu hala’o prosesaun husi ne’e ba Semitériu Santa Krús, ne’e ezije atu ita la’o tuir nafatin ezemplu juventude loriku asuwa’in sira nian, laó’s la’o ho muzikál halo barullu maibé la’o ida ne’ebé halo ema hotu tenke konsiente no aprende husi sira nia ezemplu no ain fatin hodi aprende sakrifika an ba nasaun no povu ne’e.

Lao ida ne’e mós tenke sai pontu reflesaun atu aprende no muda hahalok sira hodi banati tuir foin-sa’e sira nia moris no kuda espíritu patriotikmu nu’udar foin-sa’e no servidór rai ne’e nian.

Reflete no hanoin os katak ho selebrasaun 12 Novembru tinan ne’e saida mak ha’u bele halo no kontribui liután ba,\ dezenvolvimentu rai ida ne’e nian.

“Viajen povu ida ne’e nian la’o ho susar oin-oin, maibé ikus mai hetan auto determinasaun no ida -e’e husu nafatin hotu-hotu nia hakas an atu lori dezenvolvimentu ba rai ne’e, atu povu ne’e moris hakmatek no moris nafatin ho Maromak nune’e martir sira masakre Santa Cruz nian harohan nafatin ba Maromak atu tulun nafatin ita hotu nu’udar sarani, nu’udar familia, ukun na’in, povu, foin-sa’e no labarik atu Maromak nafatin sai mata dalan iha povu ne’e nia moris.” Tenik Arsebispu.

Momentu istóriku sira hanesan ne’e nu’udar momentu oportunu ida ba hotu-hotu atu hakiak atitude ida ne’ebé iha konfiansa ba Maromak, atu espíritu sakrifísiu no patriotizmu ne’ebé husik hela sai hanesan lisaun murak ne’ebé sai hanesan save ba pas no dezenvolvimentu Timor-Leste nian.

Jornalista: Vito Salvadór