Hatutan.com, (24 Jullu 2024), Díli-Eletrisidade Timor-Leste, Empréza Públika (EDTL E.P), foin lalais ne’e fó sai konkursu públiku bá Manutensaun no Fornesimentu Spare Part karreta iha EDTL, E.P, no rezultadu hatudu kompañia tolu; Auto Timor, JM Automotif Unipessoal, Lda  no Sunly Unipessoal Lda mak selesionadu iha faze avaliasaun téknika nian.

Lee Mós: FONGTIL Nota Projetu Adjudikasaun Direita iha EDTL,E.P Laiha Transparénsia

Edífisiu Sentrál EDTL,E.P iha Caicoli, Díli. Foto/Elio dos Santos da Costa

Iha rezultadu avaliasaun téknika nian ne’ebé koleta hosi ekipa juri sira fó sai katak, empréza tolu mak liu. Manán-na’in dahuluk maka Kompañia Auto Timor ho valór 94.50, manán-na’in daruak monu bá Kompañia JM Automotif Unipessoal, Lda ho valór 91.50, no ikus liu maka Kompañia Sunly Unipessoal, Lda hetan valór 91 de’it.

Iha fali proposta finansiál nian husi empréza na’in-tolu ne’e, no ekipa juri sira lee sai présu (read out price), hatudu katak, kompañia JM Automotif Unipessoal, Lda aprezenta valór présu ka finansiál ki’ik liu ho montante rihun $139, segundu lugár mak Kompañia Auto Timor ho kustu rihun $212, terseiru lugár mak Kompañia Sunly Unipessoal, Lda ho kustu rihun $272.

Tuir  Lei Rejíme Jurídiku Aprovizionamentu (RJA) kona-bá konkursu públiku nian, bainhira kompañia ne’ebé mak aprezenta valór finansiál ki’ik no valór tékniku boot, automátika nia posivel manán konkursu ne’e.

Iha projetu Manutensaun no Fornesimentu Spare Part Karreta iha EDTL, E.P, fó fali Empréza Sunly Unipessoal Lda mak manan, maske aprezenta valór finansiál ne’ebé boot purvolta rihun $272 no Kompañia JM Automotif Unipessoal ne’ebé mak loloos manán konkursu tuir rekizitu RJA nian ne’e lakon fali.

Iha Rejime Jurídiku Aprovizionamentu (RJA) Artigu 64 kona-bá Kritéria Adjudikasaun mak;

1. Kritéria Adjudikasaun nudár métodu klasifikasaun ba Proposta sira.
2. Kritéria Adjudikasaun ne’e define iha dokumentu prosedimentu.
3. Kritéria sira bá Adjudikasaun
4. Proporsaun presu kualidade di’ak liu
5. Folin ka valór ne’ebé ki’ik liu
6. Kualidade Téknika di’ak liu
7. Nudár/hanesan regra ida, kritériu atribuisaun tenke sai hanesan proporsaun presu-kualidade ne’ebé di’ak liu, iha ne’ebé fatór lubuk ida-ne’ebé relasiona ho kompetitor nia kapasidade ho kontratu nia objetivu no presu ne’e avalia, sein prejuizu ba númeru tuir mai.
8. Kuandu dokumentu sira iha prosedimentu ne’e define elementu hotu-hotu husi ezekusaun kontratu ne’ebé atu konklui ho esepsaun husi folin, entidade kontratór bele estabelese kritériu aprovizionamentu presu ne’ebé ki’ik liu.
9. Kuandu parte sira husi prosedimentu ne’e define presu fiksu ida, entidade kontratadora bele estabelese kritériu atribuisaun ho kualidade téknika ne’ebé di’ak liu.

Relasiona ho kestaun projetu Manutensaun no Fornesimentu Spare Part karreta iha EDTL, E.P ne’e, Hatutan.com halo mós konfirmasaun direta ho Komisáriu Ezekutivu bá Servisu Tékniku EDTL,E.P, Latino Jerónimo, esplika haree hosi proposta finansiál hirak ne’ebé parte kompañia tolu ne’e aprezenta, ekipa juri haree, avalia no halo fila-fali arritmetic correction bá kada item hothotu ne’ebé mak iha. Rezultadu arritmetic correction bá item hothotu hosi proposta empréza tolu ne’e nian, Kompañia JM Automotif nia valór finansiál mak ki’ik nafatin.

Tuir relatóriu ne’ebé komisáriu ezekutivu simu hosi ekipa juri katak, valór finansiál hirak ne’ebé aprezenta hosi empréza tolu ne’e, boot liu orsamentu ho rihun $300 ne’ebé EDTL prevee bá projetu manutensaun no fornesimentu spare part karreta iha EDTL,E.P  tanba ida-ne’e maka sira deside hodi haree espesífiku de’it bá iha halo manutensaun abc.

Nune’e ekipa juri sira haree fila-fali présu sira bá atu halo manutensaun abc nian, no halo kombinasaun fali bá valór présu ho valór téknika nian, ikus mai rezulta katak, Kompañia Sunly Unipessoal, Lda mak sai manán-na’in bá konkursu ne’e.

Dokumentu projetu. Foto/Repro

“Depois sira haree tiha, présu ne’e komu boot liu, hothotu boot liu ami nian présu ne’ebé mak iha, entaun, ekipa juri sira deside para haree de’it manutensaun ABC. Hosi ekipa haree manutensaun ABC  ne’e, bazeia bá présu ne’ebé mak kompañia oferese mai, haree hosi ida-ne’e maka Sunly nian ki’ik liu fali ho sira seluk. Entaun, ninia présu ikus hosi manutensaun abc nian ne’e, soma hamutuk fali skóre tékniku nian, tanba ida-ne’e mak nia indikasaun manán iha ne’ebá,” Komisáriu Ezekutivu bá Servisu Tékniku, Latino Jerónimo hateten bá Hatutan.com iha kna’ar fatin Edifísiu EDTL,E.P, Caicoli-Dili, Tersa (23/07/2024).

Iha termu komún  manutensaun  ABC bá karreta sira mak hanesan A (troka óleu de’it), B (troka óleu ho filtru óleu nian)  no C (manutensaun jerál).

Komisáriu Latino dehan, indikasaun rezultadu ida-ne’e foin to’o iha ekipa juri sira ninian avaliasaun, no sira halo hela análize, sei haree fila-fali prosesu sira ne’e hotu hosi kedas avaliasaun téknika, avaliasaun présu nian to’o iha rezultadu arritmetic correction.

Iha lei aprovizionamentu nian bá konkursu públiku ne’e mós temi kona-bá uzu arritmetic correction, atu bele hatene valór présu sira nia totál kada item iha proposta ne’ebé empréza sira aprezenta. Tanba ne’e iha posibilidade jestór sira sei haree ninia prosesu sira hotu mak foin bele foti desizaun.

EDTL nia komisáriu tékniku ne’e esplika, dala-ruma iha proposta finansiál ne’e, kompañia sira mós la tau présu kada item, ka bele hamenus présu. Entaun, bainhira to’o ikus mak empréza ne’e hadi’a tiha fila-fali mak nia envoice bá EDTL, EP, bele mós ninia présu afinál boot liu iha item, entaun, EDTL labele halo pagamentu.

Iha lei aprovizionamentu mós hatete katak, kompañia ne’ebé mak oferese nia présu finansial, labele tun hosi porsentu 30 (30%). Sé tun hosi 30%, ne’e kerdijer kualidade bá projetu ne’ebé atu halo daudauk ne’e bele laiha. Tanba ne’e haree JM Automitif nia proposta finansiál ne’ebé ho valór rihun $139 resin ne’e, ekipa juri sira avalia katak, nia kategoriza ona bá présu ne’ebé la-normál (abnormal price).

“Tanba 30% ne’e, nia atu hetan lukru hira? Sé nia hetan lukru maka’as, entaun, kualidade tenke tun. No tuir loloos kuandu nia ki’ik liu, ne’e eliminadu kedas iha read out price, tanba ne’e lójika.”

Komisáriu Ezekutivu EDTL,E.P bá Servisu Tékniku, Latino Jerónimo. Foto/Elio dos Santos da Costa

Tuir nia entendimentu, sé kompañia ida bá tuir ida tenderizasaun, nia halo discount kedas bá porsentu 46 (46%), hela de’it porsentu 54 (54%), ne’e nia sosa material de’it la to’o tiha ona. Agora, kona-bá fali lukru mós, kompañia la hetan lukru, entaun, nia bá partisipa atu halo saida.

“Maibé, natoon ne’e ekipa la uza abnormal price, sira haree hotu valór présu sira ne’e dala-ida, maka sira hili de’it manutensaun abc para bele haree oferta iha ne’ebá. Sé mak ki’ik liu, para depois halo valór kombinasaun ho valór tékniku. Ida-ne’e mak deside, laiha melloramentu bá présu nian iha ne’ebá. Tanba sé ema balu la tau mak EDTL nia ema aumenta, ida-ne’e mak nia sala,” Komisáriu Ezekutivu bá Servisu Tékniku, Latino Jerónimo esklarese.

Komisáriu Latino fó garantia katak, prosesu hothotu ne’ebé durante la’o ne’e justu duni, no daudaun ne’e mós komisáriu ezekutiva sira haree hela prosesu sira ne’e hotu, depois sei foti desizaun ne’ebé mak tuir Lei Aprovizionamentu nian hodi labele fali prejudika ekipa juri sira, inklui kompañia sira ne’ebé mak sei tuir mai.

“Ne’ebé, iha desizaun balu iha tempu badak ita sei foti kona-bá prosesu aprovizionamentu bá fornesimentu spare part no manutensaun nian,” Latino afirma.

Hatán kona-bá prosesu ida ne’e EDTL halo violasaun, fó liu fali Empréza Sunly Unipessoal Lda ne’ebé aprezenta nia valór finansial boot liu, komisáriu Latino esplika, la’ós EDTL halo violasaun, maibé tuir regra, sira tenke hetan score mínima ne’e 75 no hosi indikasaun bá rezultadu avaliasaun téknika nian ne’ebé sira finaliza, empréza tolu ne’e liu hotu, ho atribuisaun valór sira mak hanesan, Auto Timor hetan 94.50, JM Automotif hetan 91.50, no Sunly hetan de’it 91.

Agora na’in bá Empréza JM Automotif ne’ebé halo daudauk reklamasaun ne’e, ho nia présu rihun $139 resin, konsidera présu la normál, tanba boot liu baze orsamentu  rihun $300 ne’ebé EDTL prepara. Alende ne’e iha lei aprovizionamentu nian mós determina kedas pursentu 30 (30%) bá kompañia sira, karik atu aprezenta proposta finansial labele liu 30%, atu nune’e bele fó garantia bá obra sira-nian kualidade.

“Sé agora 46%, nia oferese, sé osan ida-ne’e gasta ne’e klaru  hola de’it pesa ida, osan gasta hotu ona. entaun, tanba ida-ne’e mak ita haree sasán ida ne’e ho kuidadu, ita labele dehan ida ne’e, ida ne’ebá, sala, to’o 46%,” nia hateten.

Karreta Prado ne’ebé sosa ho orsamentu Estadu hodi aloka bá superiór EDTL,E.P la uza Xapa Matrikula G. Foto/Dok.Hatutan.com

Hatán kona-bá desizaun EDTL nian hodi deside Empréza Sunly Unipessoal Lda ne’e sai manán na’in bá konkursu ne’e iha tendénsia favoritizmu, komisáriu Latino ho lia-tun dehan, nia ema foho, hosi Iliomar. Nia maluk ida mós laiha ida mak kaer kompañia.

“Ne’e ha’u ko’alia loloos, bele hakerek hotu iha ne’ebá, laiha ida mak kaer kompañia iha ne’e. Tantu doutór Paul  presidente EDTL,E.P mós, ne’ebé, ha’u la koñese kompañia barak. Kuandu ko’alia loloos, na’in bá empréza JM Automotif ne’e ha’u nia primu, nia ema Iliomar, maibé, ha’u nein hatene tán nia mai partisipa iha konkursu ne’e. To’o mosu kazu tiha mak foin ha’u rona. Ne’e ita ko’alia loloos. Tanba ida-ne’e, saida de’it mak públiku ko’alia, husik ko’alia bá, maibé, sé evidénsia iha, tanba saida mak labele halo prosesu,” nia dezafia.

Komisáriu Latino Jerónimo dehan, hosi prezidente EDTL, inklui nia rasik to’o bá iha komisáriu korporativu, sira na’in-tolu ne’e, karik mak iha duni gravasaun ruma, evidénsia, bele halo keixa bá autoridade legál sira, tanba agora ne’e evidénsia mak ko’alia.

Tuir nian, sosiedade Timor-Leste ne’e matenek barak demais, sira tuu liman bá ema, maibé, ema sala saida, seidauk hatene. Tanba ne’e karik ema balu besik ho empréza ne’ebé mak liu, mais, durante nia sai asesór iha EDTL, E.P, tinan neen ka sanulu liubá mós, Sunly Unipessoal kaer ona mós projetu hosi ministériu obras públikas nian, nia mak manán.

“Ha’u la-hatene, sé-sé mak iha ne’ebá, ha’u uluk ne’e nein tama iha sistema tán, Ha’u uluk hanesan asesór de’it, maibé, ha’u rona katak, Sunly ne’e mós manán tiha ona projetu balu. Maibé, ohin, señor jornalista nia pergunta ne’e, sé iha evidénsia ruma, la’ós ami mak deside, la’ós ema seluk mak deside, ne’e lei la’o ninia dalan. Ne’ebé prosesu, silahkan kontinua,” Latino afirma tan.

Kona-bá informasaun katak, JM Automotif aprezenta ona keixa bá Komisaun Anti-Korrupsaun (CAC) no Ministériu Públiku (MP), komisáriu EDTL,E.P, Latino Jerónimo hateten, konkorrente ka partisipante sé de’it mak sente injustisa no la-satisfás ho rezultadu konkursu ne’e lei fó dalan bá buka justisa, no sira prontu bá hatán.

“Ha’u hanoin ida ne’e de’it, kualkér sidadaun bele reklama. No fará mais, nia partisipante ida ne’ebé mak sente prejudikadu, nia bele bá hato’o keixa de’it. Ne’ebé ita nakloke bá prosesu legál ne’ebé mak sé bele loke, bá halo prosesu sira ne’e tékniku sira, bá ami hotu iha EDTL, ita nakloke. Depois mak kuandu simu notifikasaun ruma hosi instituisaun legál sira, ita ida-idak sei bá hatán to’o ida ne’ebé mak loos bá para buka justisa.

Tuir nia, ida ne’e mak meiu ne’ebé di’ak mo bá EDTL,E.P iha futuru, atu bele hala’o servisu di’ak liu tán, sé mak merese manán, nia mak manán. Maibé, sé merese manán mak la-manán, no la-merese mak manán fali, ne’e to’o nia rasik mós la konkorda.

Hatán kona-bá to’o bainhira mak anunsia konkursu ne’e bele finaliza, nia hatán, agora lei aprovizionamentu foun, dala-ruma kompañia ida mak manán ona, nune’e tuir prazu legál, EDTL, E.P fó loron sanulu atu fahe relatóriu bá hothotu ne’ebé konkorre.

Hafoin termina tiha loron sanulu ne’e EDTL,E.P sei pronúnsia manán na’in to’o loron sanulu nia laran mós. Kerdizér iha loron-10 nia laran ne’e fó biban bá empréza sira ne’ebé la satisfás ho rezultadu avaliasaun konkursu ne’e, atu sira bele hato’o lamentasaun ka protestu ruma.

“Depois ida ne’e, empréza públika EDTL haruka karta aseitasaun bá kompañia ne’ebé mak sai manán-na’in, no nia tenke hatama performance security iha ne’ebá, hotu tiha asina kontratu, nia bele ezekuta ona servisu. Entaun, ita bele dehan katak, presiza fulan-ida tán, hodi ita bele konklui prosesu sira ne’e hotu,” Komisáriu Latino Jerónimo hateten.

Maske nune’e komisáriu tékniku ne’e dehan informa katak, sira sei halo analiza no haree fila-fali lai bá rezultadu sira ne’e hotu, sé de’it mak manán nia bele kontinua, ka bele mós kansela.

“Ne’e agora la’o hela. Ne’ebé, ha’u fó sai de’it hanesan ne’e, ne’ebé hosi komisáriu ezekutiva la’o hela, depois mak haree. Maibé laiha, tuir interpretasaun iha dokumentasaun ne’ebé mak iha, ita la-haree katak, ema ruma, ou ekipa juri ne’e halimar iha laran. Iha tempu badak ita sei foti desizaun ida ne’e, sé bá duni Sunly, ka, ou bá duni sira na’in-tolu ne’e, ka ou sira na’in-tolu la hetan hotu, ita bele hahú prosesu foun fali,” nia hateten.

Jornalista: Rogério Pereira Cárceres